Madarak és fák napja – 2020.05.10.

A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára. Egy 1994-es miniszteri rendelet pedig május 10-ét jelölte meg a jeles nap dátumának.

Az Év madara 2020-ban – az erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.

Madarak és fák napja - 2020.05.10. 2
erdei fülesbagoly – Orbán Zoltán fotója

A többi bagolyhoz hasonlóan fészket nem épít, varjúfélék, ragadozó madarak és akár gólyák üres fészkeiben, fák korhadt üregeiben, ágvilláiban költ. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok. Az erdei fülesbagoly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A faj hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, hazai állománya 6500-12000 pár közé becsült, de alapvetően a mezőgazdasági területekhez kötődő fajként folyamatos odafigyelést igényel. Ott, ahol hiányoznak vagy megfogyatkoztak a varjúfélék, költésüket műfészkekkel és vércseköltőládákkal lehet segíteni.

Nem egészen fülesbagoly, de azért jó móka lehet elkészíteni ezt az aranyos zoknibaglyot és még a kallódó fél pár zoknik is rögtön új értelmet nyernek!

Az Év fája 2020-ban – A tatár juhar

A tatár juhar honfoglaló elődeink útvonalán elterjedt, általuk is ismert fafaj. Alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult, de hegy- és dombvidékeinken is kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős. Neutrofil, azaz elsősorban a semleges kémhatású talajokon tenyésznek a legjobban, de előfordulhatnak a gyengén savanyú és gyengén lúgos kémhatású talajokon is. Neutrofil jellege azt is jelenti, hogy képes megkötni a levegőből felvett tápelemeket, ezzel végeredményben javítja „otthona” talajának minőségét.

Madarak és fák napja - 2020.05.10. 3

A tatár juhar a hőmérsékleti szélsőségeket és a tartós szárazságot egyaránt jól tűri. Az árterek öntéstalajától a hegyoldalak száraz, sziklás termőhelyéig nagyon különböző talajokon nő. Kerekded koronájuk van, és a többi juharfajjal ellentétben leveleik tagolatlanok, fűrészes szélűek. Kora májustól nyíló, zöldes-fehér bugavirágzata nem túl látványos, de a belőlük kifejlődő ikerlependék termések karmazsinvörös színben pompáznak.

+ egy egyszerű kézműves ötlet :

Készítsetek ti is egy szép gólyát amit a kertetekben lévő fára vagy az erkélyre, szobába is fel tudtok akasztani 🙂🌳
Petrilla Kinga, akit a hétvégi családi programjainkról már ismerhettek, készített egy jó kis videós útmutatót hozzá !

Madarak és fák napja - 2020.05.10. 4

Szólj hozzá!