Az év gyerekkönyvei 2020-ban – kiállításunk első része videón

Az idei év gyermekirodalmi történéseit – díjakat, elismeréseket, fejlesztéseket, kutatásokat – áttekintő kiállításunk első része és az ahhoz kapcsolódó videóanyag itt megtekinthető.

Kövessetek bennünket online felületeinken, mert az év végéig további tematikus áttekintésekkel, online bejelentkezésekkel, beszélgetésekkel, valamint az áttekintő kiállítás teljes, lapozható anyagával várunk minden érdeklődőt!

Alább megtekinthető a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Libri együttműködésében kiosztott Az Év Gyerekkönyve 2020-as díjazottai valamint a HUBBY elnökség által elismert HUBBY-díjas szerző, illusztrátor és kiadó bemutatása következik.

Játékkonferencia a házban

Játékkonferencia a házban 5

Szombaton, szeptember 19-én 4 órai kezdettel a Kiss Áron Játéktársaság tart konferenciát a Virányosi Közösségi Ház nagytermében.

A következő előadók fognak felszólalni, a következő témákban:

Dr. Kriston-Vízi József játékkutató etnográfus (Kecskemét): Kiss Áron 21. századi üzenete játékkedvelőknek

Dr. Nagy Ádám egyetemi docens (Kodolányi János Egyetem): A Pál utcai küldetés – egy interaktív könyvújdonság

Dr. Gerencsér Kinga, címzetes egyetemi tanár (Soproni Egyetem Faalapú Termékek És Technológiák Intézet): Játéktervezők és mesetér-mesterek

Dr. S. Tavaszi Virág ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszék (Budapest): A funkcionáló tárgyak, játékszerek készítésének szemléletformáló hatása

Dr. Sándor Ildikó (Budapest): Az etnopedagógia tapasztalatai

Dr. Trencsényi László (Budapest): Sanyi Manó projekt – Lévai Sándor öröksége

Pálffy László matematikus, játéktörténész (Budapest): Fortuna utcáin sétálgatva

Jánoska Antal gyűjtő, művelődéstörténész (Budapest): A Magyar Kártya Háza

Saxon Szász János képzőművész, feltaláló (Szokolya):  Művészet + Játék + Matematika – PUSE Módszertan

A progamot a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásával valósítjuk meg.

Játékkonferencia a házban 6

„ A sport, a mozgás nekem mindent megadott az életben” – búcsú Olgi nénitől

„ A sport, a mozgás nekem mindent megadott az életben” – búcsú Olgi nénitől 7

Végtelen szomorúsággal olvastuk a szomorú hírt a múlt héten; elhunyt Tass Olga olimpiai bajnok tornász – vagy ahogyan mi ismertük a házban: Olgi néni, aki hosszú évek óta tartott művészi torna órákat felnőtteknek reggelente a házban. Nagyon sokan ismertük őt, és csodáltuk őt az utolsó pillanatig fáradhatatlan munkájáért, soha nem múló kedvességéért.

 

„ A sport, a mozgás nekem mindent megadott az életben” – búcsú Olgi nénitől 8
Tass Olga, vagy ahogy mi hívtuk a házban: Olgi néni (Illyés Tibor fotója, MTI)

 „Az én titkom az, hogy szeretem a sportot, kiskoromtól kezdve imádtam mozogni, és úgy érzem, a sport az az alap, ami az ember személyiségét formálja, javítja. Nemcsak fizikailag, hanem szellemileg és lelkileg is. A sport az, ami érzelemgazdaggá tesz. Úgy érzem, mindent elértem a sportban, az életben. Mindezt szeretném azokban az emberekben, akiket tanítok, tovább ültetni: a sport, a mozgás nekem mindent megadott az életben”

– mondta tavaly, mikor 90. születésnapján köszöntötték.

„Ő volt az a tornásznő, aki mindig, de tényleg mindig mosolygott.

 Ő volt az, akiről ismeretlenek is megállapították: olyan kisugárzása van, hogy csak boldog lehet.

 És Olga néni boldog is volt, de ezt leginkább magának köszönhette. Sohasem elégedetlenkedett, mindenben megtalálta a jót, és sohasem unatkozott. Még 90 évesen is tornaórákra járt hozzá huszonéves, de harmincas mozogni vágyó is, sőt akadt hetvenen túli tanítványa is” – írták róla a Nemzeti Sport búcsúztató cikkében.

 Tass Olga 1929-ben született Pécsett. Tornászként először a pécsi klubhoz csatlakozott, majd több budapesti sportegyesület színeiben tornázott. A melbourne-i olimpián aranyérmes női kéziszercsapat tagja volt, négy olimpián hat érmet nyert. Később edzőként, nemzetközi pontozóbíróként és a szövetség munkatársaként is dolgozott.

„ A sport, a mozgás nekem mindent megadott az életben” – búcsú Olgi nénitől 9
Olgi néni gyakorlatot mutat be a gerendán (Kép forrása: olimpia.hu)

 Mikor tavaly, 90. születésnapján köszöntötték, ismét előkerült a szivárványszín szalag, aminek a története az emlékezetes melbourne-i olimpiáig vezet vissza.

 Történt ugyanis, hogy az olimpián a hattagú ritmikus sportgimnasztika csoport egyik tagjának, Tass Olgának eltűnt a nemzeti színű szalagja, mielőtt bemutatták volna a (később kiderült: aranyérmet érő) kéziszer-gyakorlatot. Ezért aztán a csapat edzője, Nagy Jenőné úgy döntött, hogy szivárványszínű szalaggal kell a pódiumra lépnie. A zsűri felé az indoklás úgy szólt, hogy a szivárvány színeivel fejezik ki a mieink a reményt, hogy egyszer Magyarországon is szabadabb lesz majd az élet. És béke lesz.

 Kedves Olgi néni, valamennyien búcsúzunk Tőled, és köszönjük a sok bölcsességet és kedvességet, amit Tőled kaptunk!

„ A sport, a mozgás nekem mindent megadott az életben” – búcsú Olgi nénitől 10
Olgi néni a remény szalagjával (Fotó: Gaál Gergő/ honved.hu)

A Csodaország szeptember 20-ig megtekinthető!

Nemcsak online, hanem, a járványügyi szabályok figyelembe vételével, de élőben is megtekinthető Marianna Oklejak lengyel illusztrátor Csodaország című kiállítása a ház nyitvatartási idejében, 2020. szeptember 20-ig.

Mindenkit szeretettel várunk Csodaországban hétköznapokon reggel 9-től délután 5 óráig!

A Csodaország szeptember 20-ig megtekinthető! 11

Összetartozásunk Tüze

Összetartozásunk Tüze 12

A Virányosi Közösségi Ház is csatlakozik 2020. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napjára meghirdetett Összetartozásunk Tüze nevű kezdeményezéshez. Az eseményt online, a Facebook-oldalunkon (itt: https://www.facebook.com/events/295049204985474/ ) és Youtube-csatornánkon (itt: https://www.youtube.com/watch?v=NaETjTwoucI ) lehet követni, 20.15 perctől. Arra kérünk mindenkit, hogy csatlakozzon otthon mécses vagy gyertya meggyújtásával.

A trianoni békediktátum százéves évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából Összetartozásunk Tüze! elnevezéssel indult civil kezdeményezés a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség ötlete nyomán. A program szervezői a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma és tagszervezetei, vagyis a világban működő magyar cserkészszövetségek.

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján a magyar közösséghez tartozásunk sajátos szimbólumaként fogalmazták és hirdették meg az Összetartozásunk Tüze! eseményt. Ehhez várják minél több önkormányzat, intézmény, szervezet, közösség, család, magánember csatlakozását szerte a nagyvilágból. Hangsúlyozzák, hogy ez nem cserkészprogram, így tényleg mindenki csatlakozhat.

A szervezők azt kérik, hogy 2020. június 4-én, 20 óra 20 perckor (budapesti idő szerint) mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, minél több helyen gyúljon meg Összetartozásunk Tüze! A programhoz eddig 43 ország 1071 településének több mint kétezer közössége csatlakozott, de a szervezők továbbiak jelentkezését várják a https://gyujtsukmeg.ma/ internetes oldalon.

Új utakon, a múlt előtt tisztelegve – interjúnk Marianna Oklejak lengyel illusztrátorral

Új utakon, a múlt előtt tisztelegve – interjúnk Marianna Oklejak lengyel illusztrátorral 13

Marianna Oklejak lengyel illusztrátor az utóbbi években virágzó lengyel illusztráció egyik kiemelkedő alkotója. Tavaly a Budapesti könyvfesztivál vendége volt, munkái közül a Móra Kiadó gondozásában megjelent klasszikus, Janusz Korczak l. Matykó király című meseregény illusztrációi találhatóak meg a magyar könyvespolcokon. A Budapesti Lengyel Intézet állította össze Csodaország címmel kiállítási anyagát, amely május közepétől a Virányosi Közösségi Házban és online felületein megtekinthető. Az alkotóval emailben készült interjúk következik. 

 VKH: Csodaország című kiállításod a Virányosi Közösségi Ház online lesz felületein látható. Mesélnél egy kicsit erről az anyagról? Mi inspirált ennek az összeállításnak az elkészítésére?
MO: A kiállításon két képeskönyvem illusztrációiból lehet látni képeket, amelyeket a lengyel népművészet ihletett. Ez kifogyhatatlan ihletforrás számomra: egyrészt az élénk, merész színek, aprólékos minták, másrészt az egyszerű formák világa. Ugyanakkor az a célom, hogy ne csak másoljam, hanem úgy használom, mint egy nyelvet, amiből valami újat építek fel. Mindig is kerestem az új utakat, de egyben a múlt előtt is tisztelgek.



VKH: Hogyan választottad magadnak az illusztrációt, mint műfajt?
MO: Ez teljesen természetes volt számomra. Már kisgyerekként saját képeskönyveket készítettem magamnak, többnyire nagyon kevés szöveggel. Hiszek abban, hogy el lehet mondani egy történetet képekkel, vagy egyszerűen csak szemet gyönyörködtetőek. Képeskönyvekkel mesélni – ez a forma nagyon sok szabadságot ad, te vagy az egyedüli alkotója a könyvnek és kontrollálhatsz mindent ezzel kapcsolatban, például megváltoztathatod a szöveget is az utolsó pillanatban!


VKH: Lengyelországban a képeskönyv, mint műfaj igazán berobbant az utóbbi öt évben. Nagyon sok izgalmas új alkotó jelenik meg, a könyvek díjakat nyernek… Még a tavalyi Nobel-díjas író, Olga Tokarczuk is részese ennek a folyamatnak több könyvvel. Mi a te véleményed, hogyan látod? Mi történt Lengyelországban? Mennyire nyitottak a vásárlók (a szülők, a pedagógusok) ezekre a gyönyörű könyvekre?
 MO: Szerintem ez a hógolyó-effektus. Igazán sok bátorítást lehet nyerni a sok új megjelenésből, az ember ihletet kap ahhoz, hogy szabadjára engedje a fantáziáját. Ugyanakkor a képeskönyv még mindig egyfajta rés. Persze a legkisebbeknek csak képeskönyvekre van szükségük, de amikor ezt a kifejezést használom, akkor nem csak a legkisebbeknek szánom a munkámat. Nagyon vonz az az elképzelés, hogy kevert műfajú képeskönyvet hozzak létre, ami több generáció figyelmét is elnyerheti. Ez az elképzelés nem igazán nyugszik piaci alapon, nem lehet belőle megélni, ugyanakkor nagyon sok időt vesz igénybe az elkészítése.



VKH: Kik a kedvenc alkotóid? Melyek a kedvenc könyveid?
 MO: Az első nevek, akik eszembe jutnak, lengyel illusztrátorok: Bohdan Butenko és Zdzisław Witwicki. (Sajnos mind a ketten elhunytak tavaly.) Nagyon sokat köszönhetek nekik, az ő alkotásaik formálták a képzeletemet gyerekként. Velük kezdődött számomra minden. Ha tudod, nézd meg a Dong, co ma świecący nos (A fénylő orrú Dong) című könyvet. Edward Lear írta és Butenko rajzolta és tervezte a könyvet. Egy mestermű, ami az egyszerűséget, a féktelen játékosságot és a humort kombinálja.


VKH: Sajnos te is és mi és karanténban töltjük az utóbbi heteket. A közösségi oldalon látom, hogy egy nagyon izgalmas és humoros online sorozatod van, a Klub Tropicana. Mesélnél erről?
 MO: Próbálok úgy megbirkózni a járványhelyzettel, ahogy tudok. Úgy döntöttem, hogy ezúttal videókat fogok csinálni, ami teljesen különbözik attól, amit normálisan csinálni szoktam. A videókkal azonnali reakciókat lehet kiváltani, ez most az élő találkozások pótléka, amiket úgy hiányolunk most. Próbálok nem kétségbe esni, hanem nevetni, mert az jobban segít. A “Klub Tropicana” egy kitalált viccklub, bár mondjuk a szűk baráti körömben már vagy tíz éve létezik. De most úgy döntöttem, hogy nyilvánossá teszem, és különböző karakterekkel reflektálok a jelen kor abszurd helyzeteire és atrocitásaira. Még az elnöki választásra is kampányolok. (Interjúnk a május 10-iki lengyel elnökválasztás előtt készült. – A szerk.) Direkt nagyon alacsony minőségben, barkácsolt díszletekkel és szándékosan béna effektekkel veszem fel.

Új utakon, a múlt előtt tisztelegve – interjúnk Marianna Oklejak lengyel illusztrátorral 32

Mit üzen a mai gyerekeknek Harisnyás Pippi?

Mit üzen a mai gyerekeknek Harisnyás Pippi? 33

75 éves a világ legerősebb és legszabadabb kislánya

Mikor Astrid Lindgren betegen fekvő kislányának elkezdte mesélni az öntörvényű, de egyben csupa szív Harisnyás Pippi történetét, nem sejthette, hogy ez a történet generációknak mutat példát, és ad megerősítést. Ő csak egy szórakoztató, de egyben értékes mesét szeretett volna elmondani. Egy ikont teremtett. Egy ikont, aki ugyan kissé harsány, de egyáltalán nem öncélú. Egyszerűen önazonos. Ettől szerethető és örökérvényű.

Mit üzen a mai gyerekeknek Harisnyás Pippi? 34
Karin Inger Monica Nilsson, Harisnyás Pippi legnépszerűbb filmbéli megformálója 1968-ban


75 éve jelent meg Harisnyás Pippi, vagy eredeti nevén Pippilotta Viktualia Rullgardina Krusmynta Efraimsdotter Långstrump első története.
A vörös copfot, felemás hosszú zoknikat és szeplőit boldogan viselő 9 éves kislány egyedül él egy villában majma, lova és egy koffer arany társaságában. Nem jár iskolába, de úgy vág az esze, mint a legjobb svéd acélból készült bicska, és nincs az a fricska, amitől elrettenne, ha igazságtalanságot lát. Már csak azért sem, mert ő a világ legerősebb lánya, aki fél kézzel képes felemelni a lovát.

Mit üzen a mai gyerekeknek Harisnyás Pippi? 35


Bár Pippi történetét 2018-ig 76 nyelvre fordították le, és 2 ország kivételével világszerte ő a legkedveltebb Astrid Lindgren figura, indulása nem volt zökkenőmentes.Miután történetét egy baleset utáni lábadozás idején a szerző kéziratba foglalta, a kiadó elutasította, mivel szerintük Pippi figurája rossz példát mutat a gyerekeknek.

Bár a szerző valóban komoly munkát végzett élete során a gyerekek és az állatok jogainak érvényesítéséért – Svédország egyik állatvédelmi törvényét, melyet a szerző 80. születésnapján fogadtak el, Lex Lindgrenként is emlegetik – módszerei békések, könyveinek célja pedig végig elsősorban a gyerekek szórakoztatása volt.

„A gyerekkor könyvek nélkül nem lehet gyerekkor. Ez olyan, mintha ki lennél rekesztve arról a varázslatos helyről, ahová belépve megtalálhatod a legértékesebb örömöt!”
(Astrid Lindgren, 1956)



Lindgren, aki Pippi karakterét részben saját magáról is mintázta, természetesen nem hagyta magát. A kéziratot átdolgozása után beadta a Rabén and Sjögren Kiadó pályázatára, ahol első díjat nyert.
1945-48 között 3 regény és számos képeskönyv formájában jelent meg, és hamar népszerű lett. A 40-es évek végéig a Pippi könyvek 300.000 példányban keltek el, hangjátékok, színdarabok készültek belőlük.

Mit üzen a mai gyerekeknek Harisnyás Pippi? 36
A siker útján – Astrid Lindgren hamar népszerűvé váló könyveit dedikálja


Az első Harisnyás Pippi-filmet 1949-ben mutatták be, ezt követően 60-as, 70-es 80-as években TV-sorozat és mozifilmek, a 90-es években rajzfilmek készültek a világ legerősebb lányának történetéből.

Mit üzen a mai gyerekeknek Harisnyás Pippi? 37
Az 1968-as filmforgatáson


A 75. évforduló alkalmából az Astrid Lindgren Társaság a STUDIOCANAL-lal együttműködve új mozifilm bemutatását tervezi.
A Harisnyás Pippi magyarul először 1972-ben jelent meg a Móra Kiadónál Árkos Antal fordításában. A 90-es években az Egmont Kiadó, 2014-től ismét a Móra Kiadó jelentette meg mindhárom Harisnyás Pippi regényt Tótfalusi István fordításában.

Mit üzen a mai gyerekeknek Harisnyás Pippi? 38