Nemzetközi Könyvajándéknap 2021 – országos felhívás iskoláknak, óvodáknak, könyvtáraknak, kulturális intézményeknek, településeknek!

Nemzetközi Könyvajándéknap 2021 – országos felhívás iskoláknak, óvodáknak, könyvtáraknak, kulturális intézményeknek, településeknek! 1

Ünnepeljük meg együtt a Nemzetközi Könyvajándéknapot az iskolákban, a könyvtárakban és mindenütt!
Cél: Idén is szóljon ez a nap a gyerekek és a könyvek barátságáról!
Várjuk azoknak az iskoláknak, könyvtáraknak, intézményeknek a jelentkezését, amelyek bekapcsolódnak a programba!
Mikor? 2021. február 12-én, pénteken!
Kik kapcsolódhatnak be?
Bárki bekapcsolódhat idén is: felnőttek és gyerekek, tanárok, szülők és diákok.
Hogyan?
Íme néhány ötlet:
– Hozzon be minden gyerek egy kiolvasott könyvet, és cserélje el az osztálytársaiéval!
– Hozza be mindenki a kedvenc könyvét és mutassa be röviden a többieknek!
– Szervezzen az iskolakönyvtár irodalmi vetélkedőt!
– Legyen rendhagyó műsor az iskolarádióban, amelynek témája a könyvekkel kapcsolatos!
– Adjanak a felső tagozatosok az alsó tagozatosoknak egy-egy könyvet!
– Szervezzen az iskola könyvgyűjtést valamilyen jótékonysági szervezet javára…
Fontos: azok az iskolák, könyvtárak, intézmények, amelyek részt szeretnének venni, regisztráljanak az alábbi emailcímen február 12-ig:
viranyos@viranyos.hu


Ajándék!

A Virányosi Közösségi Ház a két legaktívabb helyszínt értékes irodalmi ajándékcsomaggal jutalmazza, amit helyszínünkön lehet majd átvenni.
Az iskolában és könyvtárakban zajló eseményekről a fotókat és beszámolókat is ide várjuk, majd honlapunkon közzétesszük. A gyermekirodalom.hu oldalon ( http://www.gyermekirodalom.hu/?cat=429 ) a korábbi évek beszámolói is elérhetőek, tele fantasztikus ötletekkel, amelyek mindenki számára inspirálóak lehetnek.
Az idei év plakátja, amelyet Molnár Jacqueline illusztrátor készített, letölthető, nyomtatható, és az eseményhez kapcsolódóan szabadon felhasználható oldalunkon.
Jó ötletelést és jó olvasást kívánunk!
Wittmann Ildikó,
Virányosi Közösségi Ház

Idei plakátunk, Molnár Jacqueline munkája nyomtatható méretben a viranyos@viranyos.hu emailcímen kérhető:

Nemzetközi Könyvajándéknap 2021 – országos felhívás iskoláknak, óvodáknak, könyvtáraknak, kulturális intézményeknek, településeknek! 2

HAZABESZÉLÜNK – a magyar kultúra napja a Virányosban

HAZABESZÉLÜNK - a magyar kultúra napja a Virányosban 3

A fohász

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük annak alkalmából, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Hymnus című versének kéziratát. Kölcsey a hivatali munkától és a városi élettől elvonulva, családi birtokán Szatmárcsekén írta meg nemzeti fohászát krisztusi korba lépve, a 19. század elején uralkodó kor stílusának és szellemi áramlatainak megfelelően, a romantika stílusjegyeivel.  

HAZABESZÉLÜNK - a magyar kultúra napja a Virányosban 4
Kölcsey Ferenc Anton Einsle osztrák portréfestő olajfestményén

Művészeti ágak találkozása

A költemény megzenésítésére, mely később nemzeti himnuszunk lett, 21 évvel később 1844-ben, Bartay Endre a Nemzeti Színház igazgatója hirdetett pályázatot az „Itt az írás forgassátok, / Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligével.  A többek közt Vörösmarty Mihályt is soraiban tudó zsűri Erkel Ferenc pályaművét választotta, majd első alkalommal 1844. július 2-án mutatta be a pesti Nemzeti Színházban.

HAZABESZÉLÜNK - a magyar kultúra napja a Virányosban 5
Via.: wikipédia

Változások

Ezt követően, majd száz évvel később 1938-ban Dohnányi Ernő átdolgozta a művet, elnyerve ezzel a mindannyiunk által ismert formáját.

Noha a magyar himnusz törvénybe iktatása 1901-ben már felvetődött, mégis hivatalos nemzeti himnusszá válása csak a magyar alkotmány 1989-es módosításával volt lehetséges, mely megfogalmazta, hogy a magyar köztársaság nemzeti himnusza, Kölcsey Erkel által megzenésített verse.

2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar ismét változtatott a dallamon, mely közelebb áll Erkel eredeti művéhez. Ez a változat 2016-os Nyári Olimpiai játékokon szerepelt először nyilvánosság előtt.

De miért is fontos mindez nekünk, közművelődési szakembereknek?

Azt gondoljuk, hogy nemzeti himnuszunk példája jól mutatja, minden kulturális megmozdulás – legyen az a világtól távol, Szatmárcsekén ima megszövegezése – hosszútávon fontos értékkel, identitásunk megerősödésével jár, melynek alapja a kultúra, a kulturáltság, a művelődés, a műveltség. Mi itt a Virányosi Közösségi Házban és a Lívia-villában is folyamatokban gondolkodunk, melyek egymást kiegészítve, egymásra épülve fejthetik ki közösségépítő és kultúraközvetítő hatásukat. Elkötelezettek vagyunk hivatásunk iránt, annál is inkább, mert egyik legfontosabb momentuma szakmánknak, hogy munkánk eredménye az, ha alkotó partnereink és látogatóink egyaránt jól érzik magukat, így valójában mindnyájunkat összeköt ez a közös cél. Ahogy himnuszunk a költészettől a zenén át a sportig közös kulturális alapot teremtett.

Egyik ilyen szívügyünk a minden évben február 14-én tartandó Könyvajándék nap.

Mert a kultúra legalább annyira a gyermekeké is.

Azt szeretnénk, hogy ezen a napon minden gyerek kapjon ajándékba egy könyvet! Könyvet kapni jó, vagy könyvet választani ajándékba, és olvasmányt ajánlani is szuper! Január 22-én délután 4 órakor bemutatjuk, hogy mi mindennel készülünk a Virányosi Közösségi Házban erre a napra. Tartsatok velünk a Facebook-oldalunkon!

Farsangi szokások

Farsangi szokások 6

A farsangi szokások őshazája Olaszország. Már a római korban hatalmas karneválokat rendeztek: díszes kocsikkal, maskarákkal vonultak fel, fényes pompával, napokig tartó, az egész környéket megmozgató ünnepélyt tartottak.

Hozzánk a szláv és germán népek közvetítésével jutott el ez a szokás. A neve is – farsang – a német Fasching-ból ered.

A farsang időpontja

A farsang hossza és zárónapja minden évben más és más. Ezért soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába. Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben: kezdete mindig ugyanakkor, január 6-án vízkeresztkor van, zárónapja a húsvét előtti 40. nap, hamvazó szerda.

Farsangi szokások

A farsangi szokások sok ősi pogány elemet is megőriztek. Erre az időszakra tömörültek a vígság, a mókázás, sőt ez volt a házasságkötés, a legény- és a lányavatás, a szobában, a házban végzett téli munkák: fonás, tollfosztás, hímzés stb. időszaka, sok helyütt a tengerihántás és disznóölés időszaka is. Ezek a munkafolyamatok többnyire magukban rejtették a társas szórakozás lehetőségeit is.

A magyar farsangi szokások jellemzően néphagyományokra épülnek, elsősorban német eredetű néphagyományokra.
Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők, valamint a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások.

Farsangi szokások 7
Alakoskodók (Fotó:netfolk.blog.hu)

A termékenységvarázslás mellett a párválasztást segítették ezek a farsangi alakoskodások, amikor a legények cigány asszonynak, ördögnek, töröknek, katonának, menyasszonynak, halálnak, püspöknek, koldusnak vagy boszorkánynak öltöztek, meglátogatták a lányos házakat disznóvágáskor, vagy a tollfosztókat és a fonókat, rövid vicces jeleneteket játszottak el, osztották jókívánságaikat, bekormozták az asszonynépet és incselkedtek a lányokkal.

A farsangi időszak legfontosabb eseményei a bálok, a farsangi mulatságok voltak. A lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát, amit a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűztek, így mentek el táncolni. Volt olyan legény, aki több lánytól kapott bokrétát, de azzal a lánnyal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta. A legények azt a bokrétát tűzték a kalapjuk elejére, amit a nekik legjobban tetsző lánytól kaptak. A legény megölelte és megcsókolta a lányt, és táncba vitte. Ezt a nyilvános színvallást hamarosan követte a lánykérés.

A farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan figyelmeztessék azokat, akik ugyan már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez. Vénlányoknak azok a lányok számítottak, akik egy-két évvel vagy többel túlhaladták a házasságkötés helyben ideálisnak tartott időpontját.
Legelterjedtebb módja a tuskóhúzás, tőkehúzás, amelynek lényege: a leányhoz fatuskót vagy azt jelképező kisebb tárgyat kötöznek, amit bizonyos távolságra el kell húznia. Teljes formájában hangos vonulás végig a falun (néhol lakodalom-paródiával kiegészítve), de sok esetben csak a lányok ablaka alatt lármáztak, rossz fazekakon doboltak a legények anélkül, hogy a lányok kijöttek volna. Gyakran csak a lány házánál zajlik: a legények tuskót húznak be a férjhez nem ment lányok udvarára, vagy a lány háza előtt húzzák el a fadarabot, kiáltozva: „Itt a törzsök, húzzad!” A szokás főleg a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Erdélyben ismert. Az ÉK-i országrészen a szűzgulyahajtás, gulyafordítás, kongózás, zajos felvonulás: a legények kiáltására („Kinek van eladó lánya – hajtsa ki a szűzgulyára!) az érintett leányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun.

Farsangi szokások 8
Tuskóhúzás (Fotó:netfolk.blog.hu)

A farsang csúcspontja, a farsangi időszak utolsó három napja, amit „farsang farkának” neveznek. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még ötven éve is az idősebbek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeztek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap. A farsang farkának néhány napja alatt rendezik meg ma is a karneválokat, ahogyan a velencei és riói ünnepet, úgy a magyarországi legjelentősebb farsangi eseményt, a mohácsi busójárást is. A télűzés jellegzetes szimbóluma a kiszebáb-égetés, amikor is – február végén, a tavasz közeledtével – a gyerekek által készített szalmabábot, amely a telet, a rosszat és a gonoszt jelképezi, télűző rigmusok kíséretében égetik el.

Farsangi szokások 9
Kiszebáb (Fotó:felvidek.ma)

100 éve született Mészöly Miklós író

100 éve született Mészöly Miklós író 10

100 éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, a 20. századi magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakja, aki kerületünkben, a Városmajor utca 48/a ház második emeleti műteremlakásában élt és alkotott hosszú évtizedeken át feleségével, Polcz Alaine pszichológussal, íróval, a hospicemozgalom magyarországi alapítójával.

100 éve született Mészöly Miklós író 11
SAMSUNG

A különleges épületről, az 1934-ben épült Basch-villáról, ahol pezsgő kulturális élet zajlott és a közelmúlt számos kiváló művésze élt vagy vendégeskedett a falai között, az Octogon oldalán olvastunk remek cikket, pontosítva a Mészöly-házaspár beköltözésének körülményeit is: https://www.octogon.hu/epiteszet/orokosok-a-budapesti-basch-villa-felujitas/

Thomka Beáta irodalomtörténész a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiáján (amelynek Mészöly Miklós egyik alapító alkotója) így foglalja össze életrajzát:

“Eredeti családi neve Molnár Miklós (1948-ban veszi fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét).

Szekszárdon született 1921. január 19-én. 1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója, ahol jogászdoktori oklevelet szerez. 1943–44-ben frontkatona, szerbiai fogságban van. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozik. 1947–48-ban Szekszárdon laptulajdonos. 1951–52-ben a Bábszínház dramaturgja. 1956-tól szabadfoglalkozású író.

Az életmű gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják. Mészöly több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. A korai rövidprózát a határozott szituációrajz, fegyelmezett szerkesztés, erőteljes atmoszféra jellemzi. A tömörítés, a távolságtartó narráció, a bölcseleti beállítottság és a formafegyelem szinte minden pályaszakasz meghatározója.

Magasiskola (1956) a solymásztelep megjelenítésével a dokumentum tényszerűségét és a parabola utalásosságát egyesíti. Az atléta halála (1966) francia nyelven jelent meg először, majd a magyar kiadással egy időben német nyelven is. A Jelentés öt egérről (1967) realisztikus pontosságú, szilárd szerkesztésű s egyben példázatos történetek. „A szenvedélyes érdekeltség drámáját” követi az ószövetségi templomi nyomozó története, a Saulus (1968). E regényben a koncentrált elbeszélés, a parabolisztikus jelentéssűrítés a létélményt, személyiségállapotot nem mint pszichológiai anyagot, hanem formaalakító műalkotáselemet működteti. Az Alakulások (1975) két és fél évtized rövidprózáját átfogó, reprezentatív elbeszélés-gyűjtemény, a megújuló magyar próza sajátos dokumentuma. A Film (1976) regényformája „a kamera és rendezés reális fikcióvá” tételéből származik. A tágasság iskolája (1977), valamint az Érintések (1980) esszék, filozofikus fragmentumok, művészeti, elméleti reflexiók gyűjteményei.

A ’70-es évek második felének prózakoncepciójában változatlanul megtartja jelentőségét az utalásos beszéd, ám mindinkább a helyzetek, idősorok rétegessége, a folyamatos narrációt, az epikus kontinuitást felváltó töredékesség lesz jellemző. A különböző időkben-terekben folyó eseménysorok párhuzamos, egyidejűsítő elbeszélése válik meghatározóvá a Megbocsátás (1984) című kisregényben, a kilencvenes évek rövidprózájában és a Családáradás (1995) című regényben is.

1990 szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 1991-ben a Budapesti Magisztrátus tagja. 1992 és 1994 között a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.

Elhunyt 2001. július 22-én, hamvait 2001. augusztus 23-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.” (https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/meszoly-miklos#eletrajz)

Mészöly regényeinek olvasása mellé jó szívvel ajánljuk a filmes adaptációk megtekintését. A filmes formanyelvben Mészöly szikár írói stílusához illeszkedő Gaál István rendező 1970-ben rendezett emblematikus filmet a Magasiskola című kisregényből. Főbb szerepekben Ivan Andonovval és Bánffy Györggyel, a film a Filmio weboldalán kiváló minőségben látható: https://www.filmio.hu/details?id=10827177&type=0

Nem csak felnőtteknek írt: Mészöly gyermekirodalmi munkái változatos műfajúak és több korosztályt is megszólítanak. Modor Bálint 2020-as írásában, amelyet Mészöly: Fekete gólya című ifjúsági regényének szentel, így fogalmaz: “Akik kiszorultak a Lukács-Révai nevével fémjelezett kánonból – és akik közül jó néhányan a jelenlegi irodalmi kánon legjelentősebb szerzői –, azok kényszerültek abba a helyzetbe, hogy „komoly” irodalmi munkákat nem tudtak publikálni, csak a – fordítások mellett – „komolytalan”, gyermek- és ifjúsági munkáikat publikálhatták. Ebben az időszakban születtek Pilinszky János gyermekversei vagy Mészöly Miklós meséi és ifjúsági regénye.Az irodalmi recepció máig nem foglalkozik ezen „komoly” írók-költők „komolytalan” munkáival. ” (https://igyic.hu/leporolo/minden-kiderul.html)

100 éve született Mészöly Miklós író 12

Igazi irodalmi esszenciáját viszont talán Dér Asia filmrendező-operatőr és Gerőcs Péter író 2013-as dokumentumfilmjéből érthetjük meg a legkönnyebben. A már elhunyt íróra és feleségére barátok és pályatársak emlékeznek. S míg ráérősen forog a kamera és Esterházy, Nádas Péter, Krasznahorkai László vagy Móser Zoltán idézik fel emlékeiket – kirajzolódik a letisztult irodalmi szövegek mögött a vívódó, olykor ellentmondásos író személyiségének képe, “tükör által homályosan”. Így valóban személyes, privát élményünkké válik Mészöly Miklós. A Privát Mészöly című film megtekinthető itt:

Nyitókép: Mészöly Miklós író, 1964. Hunyady József adománya, fortepan.hu