A Csodaország szeptember 20-ig megtekinthető!

Nemcsak online, hanem, a járványügyi szabályok figyelembe vételével, de élőben is megtekinthető Marianna Oklejak lengyel illusztrátor Csodaország című kiállítása a ház nyitvatartási idejében, 2020. szeptember 20-ig.

Mindenkit szeretettel várunk Csodaországban hétköznapokon reggel 9-től délután 5 óráig!

A Csodaország szeptember 20-ig megtekinthető! 1

Weöres Sándor születésének 107. évfordulójára emlékezünk

Weöres Sándor születésének 107. évfordulójára emlékezünk 2

Ma, június 22-én született 107 éve mindannyiunk gyerekkorának és felnőttkorának egyik legmeghatározóbb lírikusa, Weöres Sándor.

Most egy Bognár Szilvia által megzenésített és előadott dalával emlékezünk rá. De ez a dal bennünk a kerületi Hegyvidéki Zenés Péntek Délutánok kellemes, családias együttlétét is megidézi… Reméljük, Önökben is. Hallgassuk együtt!

Kiemelt kép: Weöres Sándor feleségével, Károlyi Amy költővel 1965-ben (Fortepan)

175 éve született dr. Kiss Áron

175 éve született dr. Kiss Áron 3

Dr. Kiss Áron Porcsalmán született 1845. június 21-én.

175 éve született dr. Kiss Áron 4

Lelkészi tanulmányait Szatmáron és Sárospatakon végzezte, ahol rövid ideig tanított is, majd három évig magántanítóként helyezkedett el Eperjesen, Pesten és Pozsonyban. 

A pályamódosítás lehetőségét fenntartva továbbra is tanult, bírói és ügyvédi vizsgát tett. Apja nyomdokain, aki az egyházmegye espereseként (később a tiszántúli református egyházközség püspökeként) is a népoktatás híve, és maga is az oktatás színvonalának emelésén fáradozott, a pályán marad, és megismeri közművelődés és pedagógia fontosságát a nemzet fejlődésében. 

A Nagykőrösi Református Tanítóképző igazgatója lesz, majd állami ösztöndíjjal 1872-ben végigjárta Németország, Svájc, Olaszország és Ausztria tanítóképző intézeteit és gyakorló iskoláit, hogy az európai vezető oktatási rendszereket tanulmányozza.

Visszatérve filozófiai doktori vizsgát tesz Kolozsvárott, és új lendülettel lát a hazai pedagógiai közélet megreformálásához.

Már ekkor elkészül első, nagyhatású tankönyve: A nevelésoktatás kézikönyve, amit több mint 100 cikkben a Néptanítók Lapjában közöltek. Felismeri a lélektan szerepét a nevelésben, melyhez megfelelő tankönyv hiányában maga fordít egyet saját tanítványai számára.

1875-től a budapesti állami polgáriskola tanítóképző pedagógia tanáraként folytatja a megkezdett munkát és tankönyveket, módszertani könyveket, kézikönyveket ír óvodásoktól a felsőbb évfolyamokig, valamint rovatot vezet szülők számára a Reform című lapban. 

Miközben pedagógiai szemléletével igyekezett európai színvonalú oktatást biztosítani, felismerte a játékok szerepének fontosságát a nevelésben, és egyedülálló gyűjtésbe kezdett, melynek eredménye A magyar gyermekjátékgyűjtemény lett, ami néprajzi, nyelvészeti és pedagógiai értéke révén, rendkívüli alapot nyújtott a későbbi néprajzkutatóknak és népzenegyűjtőknek egyaránt.

175 éve született dr. Kiss Áron 5

Dr. Kiss Áron 1908-ban halt meg Budapesten. Jelentős életművével lefektette annak a pedagógiai és közművelődési módszertannak az alapjait, melyre több mint száz év múltán is stabilan támaszkodhatunk.

Összetartozásunk Tüze

Összetartozásunk Tüze 6

A Virányosi Közösségi Ház is csatlakozik 2020. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napjára meghirdetett Összetartozásunk Tüze nevű kezdeményezéshez. Az eseményt online, a Facebook-oldalunkon (itt: https://www.facebook.com/events/295049204985474/ ) és Youtube-csatornánkon (itt: https://www.youtube.com/watch?v=NaETjTwoucI ) lehet követni, 20.15 perctől. Arra kérünk mindenkit, hogy csatlakozzon otthon mécses vagy gyertya meggyújtásával.

A trianoni békediktátum százéves évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából Összetartozásunk Tüze! elnevezéssel indult civil kezdeményezés a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség ötlete nyomán. A program szervezői a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma és tagszervezetei, vagyis a világban működő magyar cserkészszövetségek.

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján a magyar közösséghez tartozásunk sajátos szimbólumaként fogalmazták és hirdették meg az Összetartozásunk Tüze! eseményt. Ehhez várják minél több önkormányzat, intézmény, szervezet, közösség, család, magánember csatlakozását szerte a nagyvilágból. Hangsúlyozzák, hogy ez nem cserkészprogram, így tényleg mindenki csatlakozhat.

A szervezők azt kérik, hogy 2020. június 4-én, 20 óra 20 perckor (budapesti idő szerint) mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, minél több helyen gyúljon meg Összetartozásunk Tüze! A programhoz eddig 43 ország 1071 településének több mint kétezer közössége csatlakozott, de a szervezők továbbiak jelentkezését várják a https://gyujtsukmeg.ma/ internetes oldalon.

Új utakon, a múlt előtt tisztelegve – interjúnk Marianna Oklejak lengyel illusztrátorral

Új utakon, a múlt előtt tisztelegve – interjúnk Marianna Oklejak lengyel illusztrátorral 7

Marianna Oklejak lengyel illusztrátor az utóbbi években virágzó lengyel illusztráció egyik kiemelkedő alkotója. Tavaly a Budapesti könyvfesztivál vendége volt, munkái közül a Móra Kiadó gondozásában megjelent klasszikus, Janusz Korczak l. Matykó király című meseregény illusztrációi találhatóak meg a magyar könyvespolcokon. A Budapesti Lengyel Intézet állította össze Csodaország címmel kiállítási anyagát, amely május közepétől a Virányosi Közösségi Házban és online felületein megtekinthető. Az alkotóval emailben készült interjúk következik. 

 VKH: Csodaország című kiállításod a Virányosi Közösségi Ház online lesz felületein látható. Mesélnél egy kicsit erről az anyagról? Mi inspirált ennek az összeállításnak az elkészítésére?
MO: A kiállításon két képeskönyvem illusztrációiból lehet látni képeket, amelyeket a lengyel népművészet ihletett. Ez kifogyhatatlan ihletforrás számomra: egyrészt az élénk, merész színek, aprólékos minták, másrészt az egyszerű formák világa. Ugyanakkor az a célom, hogy ne csak másoljam, hanem úgy használom, mint egy nyelvet, amiből valami újat építek fel. Mindig is kerestem az új utakat, de egyben a múlt előtt is tisztelgek.



VKH: Hogyan választottad magadnak az illusztrációt, mint műfajt?
MO: Ez teljesen természetes volt számomra. Már kisgyerekként saját képeskönyveket készítettem magamnak, többnyire nagyon kevés szöveggel. Hiszek abban, hogy el lehet mondani egy történetet képekkel, vagy egyszerűen csak szemet gyönyörködtetőek. Képeskönyvekkel mesélni – ez a forma nagyon sok szabadságot ad, te vagy az egyedüli alkotója a könyvnek és kontrollálhatsz mindent ezzel kapcsolatban, például megváltoztathatod a szöveget is az utolsó pillanatban!


VKH: Lengyelországban a képeskönyv, mint műfaj igazán berobbant az utóbbi öt évben. Nagyon sok izgalmas új alkotó jelenik meg, a könyvek díjakat nyernek… Még a tavalyi Nobel-díjas író, Olga Tokarczuk is részese ennek a folyamatnak több könyvvel. Mi a te véleményed, hogyan látod? Mi történt Lengyelországban? Mennyire nyitottak a vásárlók (a szülők, a pedagógusok) ezekre a gyönyörű könyvekre?
 MO: Szerintem ez a hógolyó-effektus. Igazán sok bátorítást lehet nyerni a sok új megjelenésből, az ember ihletet kap ahhoz, hogy szabadjára engedje a fantáziáját. Ugyanakkor a képeskönyv még mindig egyfajta rés. Persze a legkisebbeknek csak képeskönyvekre van szükségük, de amikor ezt a kifejezést használom, akkor nem csak a legkisebbeknek szánom a munkámat. Nagyon vonz az az elképzelés, hogy kevert műfajú képeskönyvet hozzak létre, ami több generáció figyelmét is elnyerheti. Ez az elképzelés nem igazán nyugszik piaci alapon, nem lehet belőle megélni, ugyanakkor nagyon sok időt vesz igénybe az elkészítése.



VKH: Kik a kedvenc alkotóid? Melyek a kedvenc könyveid?
 MO: Az első nevek, akik eszembe jutnak, lengyel illusztrátorok: Bohdan Butenko és Zdzisław Witwicki. (Sajnos mind a ketten elhunytak tavaly.) Nagyon sokat köszönhetek nekik, az ő alkotásaik formálták a képzeletemet gyerekként. Velük kezdődött számomra minden. Ha tudod, nézd meg a Dong, co ma świecący nos (A fénylő orrú Dong) című könyvet. Edward Lear írta és Butenko rajzolta és tervezte a könyvet. Egy mestermű, ami az egyszerűséget, a féktelen játékosságot és a humort kombinálja.


VKH: Sajnos te is és mi és karanténban töltjük az utóbbi heteket. A közösségi oldalon látom, hogy egy nagyon izgalmas és humoros online sorozatod van, a Klub Tropicana. Mesélnél erről?
 MO: Próbálok úgy megbirkózni a járványhelyzettel, ahogy tudok. Úgy döntöttem, hogy ezúttal videókat fogok csinálni, ami teljesen különbözik attól, amit normálisan csinálni szoktam. A videókkal azonnali reakciókat lehet kiváltani, ez most az élő találkozások pótléka, amiket úgy hiányolunk most. Próbálok nem kétségbe esni, hanem nevetni, mert az jobban segít. A “Klub Tropicana” egy kitalált viccklub, bár mondjuk a szűk baráti körömben már vagy tíz éve létezik. De most úgy döntöttem, hogy nyilvánossá teszem, és különböző karakterekkel reflektálok a jelen kor abszurd helyzeteire és atrocitásaira. Még az elnöki választásra is kampányolok. (Interjúnk a május 10-iki lengyel elnökválasztás előtt készült. – A szerk.) Direkt nagyon alacsony minőségben, barkácsolt díszletekkel és szándékosan béna effektekkel veszem fel.

Új utakon, a múlt előtt tisztelegve – interjúnk Marianna Oklejak lengyel illusztrátorral 26