100 éve született Mészöly Miklós író

100 éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, a 20. századi magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakja, aki kerületünkben, a Városmajor utca 48/a ház második emeleti műteremlakásában élt és alkotott hosszú évtizedeken át feleségével, Polcz Alaine pszichológussal, íróval, a hospicemozgalom magyarországi alapítójával.

100 éve született Mészöly Miklós író 2
SAMSUNG

A különleges épületről, az 1934-ben épült Basch-villáról, ahol pezsgő kulturális élet zajlott és a közelmúlt számos kiváló művésze élt vagy vendégeskedett a falai között, az Octogon oldalán olvastunk remek cikket, pontosítva a Mészöly-házaspár beköltözésének körülményeit is: https://www.octogon.hu/epiteszet/orokosok-a-budapesti-basch-villa-felujitas/

Thomka Beáta irodalomtörténész a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiáján (amelynek Mészöly Miklós egyik alapító alkotója) így foglalja össze életrajzát:

“Eredeti családi neve Molnár Miklós (1948-ban veszi fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét).

Szekszárdon született 1921. január 19-én. 1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója, ahol jogászdoktori oklevelet szerez. 1943–44-ben frontkatona, szerbiai fogságban van. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozik. 1947–48-ban Szekszárdon laptulajdonos. 1951–52-ben a Bábszínház dramaturgja. 1956-tól szabadfoglalkozású író.

Az életmű gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják. Mészöly több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. A korai rövidprózát a határozott szituációrajz, fegyelmezett szerkesztés, erőteljes atmoszféra jellemzi. A tömörítés, a távolságtartó narráció, a bölcseleti beállítottság és a formafegyelem szinte minden pályaszakasz meghatározója.

Magasiskola (1956) a solymásztelep megjelenítésével a dokumentum tényszerűségét és a parabola utalásosságát egyesíti. Az atléta halála (1966) francia nyelven jelent meg először, majd a magyar kiadással egy időben német nyelven is. A Jelentés öt egérről (1967) realisztikus pontosságú, szilárd szerkesztésű s egyben példázatos történetek. „A szenvedélyes érdekeltség drámáját” követi az ószövetségi templomi nyomozó története, a Saulus (1968). E regényben a koncentrált elbeszélés, a parabolisztikus jelentéssűrítés a létélményt, személyiségállapotot nem mint pszichológiai anyagot, hanem formaalakító műalkotáselemet működteti. Az Alakulások (1975) két és fél évtized rövidprózáját átfogó, reprezentatív elbeszélés-gyűjtemény, a megújuló magyar próza sajátos dokumentuma. A Film (1976) regényformája „a kamera és rendezés reális fikcióvá” tételéből származik. A tágasság iskolája (1977), valamint az Érintések (1980) esszék, filozofikus fragmentumok, művészeti, elméleti reflexiók gyűjteményei.

A ’70-es évek második felének prózakoncepciójában változatlanul megtartja jelentőségét az utalásos beszéd, ám mindinkább a helyzetek, idősorok rétegessége, a folyamatos narrációt, az epikus kontinuitást felváltó töredékesség lesz jellemző. A különböző időkben-terekben folyó eseménysorok párhuzamos, egyidejűsítő elbeszélése válik meghatározóvá a Megbocsátás (1984) című kisregényben, a kilencvenes évek rövidprózájában és a Családáradás (1995) című regényben is.

1990 szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 1991-ben a Budapesti Magisztrátus tagja. 1992 és 1994 között a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.

Elhunyt 2001. július 22-én, hamvait 2001. augusztus 23-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.” (https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/meszoly-miklos#eletrajz)

Mészöly regényeinek olvasása mellé jó szívvel ajánljuk a filmes adaptációk megtekintését. A filmes formanyelvben Mészöly szikár írói stílusához illeszkedő Gaál István rendező 1970-ben rendezett emblematikus filmet a Magasiskola című kisregényből. Főbb szerepekben Ivan Andonovval és Bánffy Györggyel, a film a Filmio weboldalán kiváló minőségben látható: https://www.filmio.hu/details?id=10827177&type=0

Nem csak felnőtteknek írt: Mészöly gyermekirodalmi munkái változatos műfajúak és több korosztályt is megszólítanak. Modor Bálint 2020-as írásában, amelyet Mészöly: Fekete gólya című ifjúsági regényének szentel, így fogalmaz: “Akik kiszorultak a Lukács-Révai nevével fémjelezett kánonból – és akik közül jó néhányan a jelenlegi irodalmi kánon legjelentősebb szerzői –, azok kényszerültek abba a helyzetbe, hogy „komoly” irodalmi munkákat nem tudtak publikálni, csak a – fordítások mellett – „komolytalan”, gyermek- és ifjúsági munkáikat publikálhatták. Ebben az időszakban születtek Pilinszky János gyermekversei vagy Mészöly Miklós meséi és ifjúsági regénye.Az irodalmi recepció máig nem foglalkozik ezen „komoly” írók-költők „komolytalan” munkáival. ” (https://igyic.hu/leporolo/minden-kiderul.html)

100 éve született Mészöly Miklós író 3

Igazi irodalmi esszenciáját viszont talán Dér Asia filmrendező-operatőr és Gerőcs Péter író 2013-as dokumentumfilmjéből érthetjük meg a legkönnyebben. A már elhunyt íróra és feleségére barátok és pályatársak emlékeznek. S míg ráérősen forog a kamera és Esterházy, Nádas Péter, Krasznahorkai László vagy Móser Zoltán idézik fel emlékeiket – kirajzolódik a letisztult irodalmi szövegek mögött a vívódó, olykor ellentmondásos író személyiségének képe, “tükör által homályosan”. Így valóban személyes, privát élményünkké válik Mészöly Miklós. A Privát Mészöly című film megtekinthető itt:

Nyitókép: Mészöly Miklós író, 1964. Hunyady József adománya, fortepan.hu