• fade

  • </p

  • MESÉLŐ KÉPEK

Szabadság Vándorai – Indiánok nyomában Amerikákban

A maja civilizáció gyökerei időszámításunk előtt 10.000-re nyúlnak vissza. Az egyik leghosszabb ideig fennmaradt birodalom volt az övék, hisz egészen az időszámításunk szerinti XVI. századig létezett Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén.

A maják híresek voltak fejlett írásmódjukról, művészetükről, monumentális építészetükről, valamint matematikai és asztronómiai ismereteikről. Övék volt a legjelentősebb ősi amerikai civilizáció, mindaddig, míg legnagyobb városaik, Chicén Itzá, Mayapán és Uxmal a XII. században háborúba nem keveredtek egymással. Ezután konföderációjuk feloszlott, civilizációjuk hanyatlásnak indult. Az 1500-as évek derekán az európai hódítók elfoglalták a Yucatán-félszigetet, s bár egyes törzsek még két évszázadon át harcoltak az elnyomás ellen, végül a maja nép teljesen kipusztult.

 

 

Az inkák őslakos dél-amerikai indián nép, nevüket a kecsuák egyik törzsének uralkodója után kapták. Birodalmuk és a főváros, Cuzco fölemelkedése a XIII. században vette kezdetét és a XV. századra teljesedett ki. Határaik Kolumbiától egészen Közép-Chileig húzódtak. Eredményeiket erős hadseregüknek és jól szervezett közigazgatásuknak köszönhették. Sorsukat azonban ők sem kerülhették el: trónviszályok következtében erejük meggyengült, így az 1532-ben partra szálló spanyol hódítók már egy szétszakadóban lévő birodalmat találtak Dél-Amerikában, és Francisco Pizarro vezérletével könnyedén győzedelmeskedtek az egykor szebb napokat látott nép fölött. Egy év alatt az egész Inka Birodalom spanyol uralom alá került.

 

Az azték indiánok a Mexikói-fennsíkon alapítottak birodalmat az időszámításunk szerinti XIV-XV. században, miután leigázták a vérszomjas tolték törzseket, és átvették azok katonai szervezetrendszerét. A mai Mexikóváros helyén létrehozták fővárosukat, Tenocstitlant, majd II. Moctezuma király vezetésével tovább terjeszkedtek északi és déli irányba. Az 1500-as évek elejére a Birodalom határai elérték az Atlanti- és a Csendes-óceánt, lakóinak száma pedig meghaladta a 2 millió főt. Az aztékok hatalmas, despotikus államot hoztak létre, gazdaságuk virágzott, kultúrájuk messzeföldön ismertté vált. Híresek voltak véráldozatot bemutató vallási szertartásaik, amelyeket az 1519-ben partra szálló Hernán Cortes betiltatott, miután egy éven át tartó háborúban leigázta az azték népet.

 

Az észak-amerikai indiánok számos törzsben éltek a mai USA területén, egészen az 1800-as évek közepéig, amikor is az európai megszállók rezervátumokba kényszerítették őket. A sziúknak, apacsoknak, delawaroknak, irokézeknek ma is élnek leszármazottaik Észak-Amerikában, tehát a déli népektől eltérően nem pusztultak ki, sorsuk azonban megpecsételődött az Európából érkező hódítók partra szállásával.

 

Bajkay Árpád utazásai során végigjárta az egykor virágzó indián civilizációk helyszíneit, és élményeit fényképes vetítéssel egybekötve osztja meg az érdeklődőkkel a Virányosi Közösségi Ház klub-termében. Aki eljön, bepillantást nyer a holt városok építészeti csodái mellett az utódok életébe is, megcsodálhatja például, hogyan néz ki egy mai sziú törzsi pow-wow…

 

Az előadás időpontja: április 16., szerda 18.30

Belépődíj:500 Ft, klubtagoknak ingyenes.